A táppénzre, gyermekápolási táppénzre és a baleseti táppénzre vonatkozó változások a legfontosabbak.

A hatályos szabály szerint úgy van, hogy a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár és így tovább. A szabályváltozás értelmében nem a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszakot kell figyelembe venni, hanem a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alapján kell megállapítani a táppénz időtartamát. Azért, mert az indokolás szerint, a keresőképtelenség első napja és a táppénzre való jogosultság kezdete elválhat egymástól, hiszen az orvosilag folyamatos keresőképtelenség fennállása esetén előfordulhat, hogy valamely időszakra nem jár a biztosított részére táppénz, arra nem jogosult, vagy annak folyósítását nem kéri. Ennek függvényébe táppénz esetén lehet, hogy az irányadó és számítási időszak meghatározására más időponthoz képest kerül sor, mint a táppénzre való jogosultság idejének, illetve a táppénzes előzményeknek a figyelembevételére. Ez a kettősség jogalkalmazási problémát jelent, ezért a „keresőképtelenség első napját” a „táppénzre való jogosultság első napját” kifejezésre módosult.

2023. július 1-jétől azt a szabályt kell alkalmazni, hogy az újabb táppénz folyósításának időtartamába nem be kell számítani a „7-es” kód szerinti keresőképtelenséget. Azaz azt a keresőképtelenséget, amely azon alapul, hogy a biztosított

  • közegészségügyi okból foglalkozásától el lett tiltva és más beosztást nem kap, vagy
  • közegészségügyi okból hatóságilag el lett különítve, vagy
  • járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

Módosulnak azok a szabályok is, amik arra vonatkoznak, mikor nem jár a táppénz.

Nem jár a táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs. Továbbá nem jár a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn.

Nem jár a táppénz a betegszabadság lejártát követő szabadnapra, heti pihenőnapra és munkaszüneti napra, ha ezeket a napokat követő első munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn. Az új szabály úgy rendelkezik, hogy nem jár táppénz a táppénzre való jogosultság első napjának arra a részére, amely alatt a biztosított keresőtevékenységet folytatott.

2023. július 1-jétől nem érvényes a következő szabály, mert az indoklás szerint meghaladottá vált:

„A gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,

b) a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az a) pontban meghatározott időtartama alatt a 39/A. § (1) bekezdés szerint elért, biztosítási jogviszonyból származó jövedelmet kell figyelembe venni a 48. §-ban foglaltak szerint.”

Módosul a passzív jogon járó baleseti táppénz folyósítása is

A biztosítási jogviszony megszűnését követően a baleseti táppénzt ugyanaz a szerv folyósítja tovább, amely a folyósításra a biztosítási jogviszony megszűnéséig is hatáskörrel rendelkezett. Ha a baleseti táppénznek a biztosítási jogviszony megszűnését követő folyósítása alatt az ellátásban részesülő újabb biztosítási jogviszonyt létesít, akkor az újabb biztosítási jogviszony kezdetét megelőző nappal a kifizetőhellyel rendelkező fenti munkáltató esetében a kifizetőhely. Egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító az ellátás folyósítását megszünteti.

A keresőképtelenség folyamatos fennállása esetén a biztosított – az újabb biztosítási jogviszonya alapján benyújtott kérelme alapján – az 55. § (1b) bekezdése (azaz a biztosított baleseti táppénzre jogosult. Akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik) alkalmazásával válhat jogosulttá ismételten baleseti táppénzre.

A gyermekápolási táppénz új szabályai

Gyermekápolási táppénz esetében három módosítás alkalmazandó. Az első az egyévesnél idősebb, háromévesnél fiatalabb gyerek gyermekápolási táppénzére vonatkozik. A 3 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetében ugyanis külön meghatározták az egyedülálló szülő gyermekápolási táppénzét. Viszont az egy évesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermekek esetében erre nem került sor. Ezt a hiányosságot orvosolja a mostani módosítás, ami szerint az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek esetében a gyermekápolási táppénz az egyedülálló szülőnek 168 naptári napon át jár.

A második az, hogy a hatályos szabály szerint 2023. július 1-jétől a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapját megelőző napig eltöltött táppénzes napokat kell figyelembe venni. Így a gyermekápolási táppénz napjait a születésnaptól kezdődően kell számítani a következő születésnapot megelőző napig.

A harmadik módosítás pontosítja a gyermekápolási táppénznél az életkort. Az új szabály az egyéves, hároméves és hatéves gyermekekről is rendelkezik.