Átalakul a hulladékgazdálkodás rendszere és jön az EPR-díj. Minderre a vállalatoknak fél éve van a felkészülni.

Az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelvekhez igazodva és ennek megfelelően valószínűleg  2023. július 1-jétől jelentősen átalakulnak majd a magyar hulladékgazdálkodás szabályai. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak a környezetvédelmi termékdíj mellett sokkal több dologra kell figyelniük. A kiterjesztett gyártó felelősség a gazdálkodók nagy tömegét érinti majd, ezért a változásokra az érintetteknek idejében érdemes felkészülni.

Mai modern világunkban rengeteg hulladék keletkezik. Ezek szakszerű kezelése indokolt, hatékony kezelése viszont igen borsos árú lehet. Nem is csoda, hogy sokszor felmerül a kérdés ki felelős a hulladék kezeléséért, ki és hogyan finanszírozza azt. Az EU hulladékpolitikája szerint a begyűjtés, kezelés, újrahasznosítás, ártalmatlanítás általában a terméket gyártók, a termelők felelőssége és fizetési kötelezettsége. Ez a rendszer az úgynevezett kiterjesztett gyártó felelősség (angolul EPR – extended producers responsibility).

A magyar hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása az EU irányelv által meghatározott alapelvekre épül, de a változások jogi és gyakorlati értelemben is folyamatban vannak. Az országgyűlés már elfogadta az alapvető törvényi változásokat. Ezek megteremtik a gyártói felelősség rendszerét és meghatározták, hogy milyen alacsonyabb szintű rendelkezések meghozatala indokolt a rendszer működéséhez. Két nagy terület van, az egyik, hogy az állam a hulladékgazdálkodási feladatait milyen módon kívánja megoldani; a másik, hogy ennek finanszírozására milyen új fizetési kötelezettség várható. Az állam felelősségi körébe tartozó hulladékgazdálkodási feladatot koncesszió keretében a MOL fogja végezni. A jelenleg körvonalazódó rendszerben a gyakorlati megvalósítás tulajdonképpen a MOL-on, mint koncesszoron keresztül zajlik majd. Ez a változás leginkább azokat a vállalatokat érinti majd, akik hulladékgazdálkodás területén fejtik ki tevékenységüket. Ők szerződéses viszonyba fognak kerülni a koncesszorral, és a jövőben a tevékenységüket ezen keretek között fogják végezni.

A másik terület a pénzügyeket érinti. Központi kérdéssé téve azt, hogy ki állja majd az egyes termékekből keletkező hulladék kezelésének költségeit?

A magyar megoldás követi az EU irányelvet és a kiterjesztett gyártói felelősség megteremtésén keresztül a finanszírozás a termék gyártójára, termelőjére helyeződik. A bevezetésre kerülő díj, várhatóan a kifejezés angol rövidítésén fog bekerülni a köztudatba, mint EPR-díj.

Az EU 5 termék/anyagáram esetében teszi kötelezővé az EPR-rendszer alkalmazását:

  • az egyszer használatos műanyag termékek egy részére,
  • az elektromos, elektronikai berendezésekre,
  • a csomagolásokra,
  • a járművekre
  • az elemekre, akkumulátorokra.

A magyar elképzelés további 6 anyagáramra is tervezi bevezetni az EPR rendszert (sütőolaj, gumiabroncs, irodai papír, reklámhordozó, textil, fabútor). Az elfogadott törvénymódosítás az EPR rendszer bevezetése mellett néhány anyagáram esetében megtartja a termékdíj fizetési kötelezettséget is. A rendeletben meghatározott termékdíj összegéből viszont levonható lesz az EPR-díj összege. Ha az így kialakult szám 0 vagy negatív előjelű, akkor ténylegesen nem keletkezik termékdíjfizetési-kötelezettség. De az adminisztrációs terhek bonyolódnak, mert termékdíjat változatlanul a vámtarifaszám alapján kell bevallani.