2021. július 3-i hatállyal módosult a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI. 11.) Kormányrendeletet.
A módosító rendelet időszerű és szükséges volt, egyúttal gyakorlati változásokat hozott az otthoni munkavégzés terén. Egyrészt tisztázta a távmunka és a home office értelmezési problémáit. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy veszélyhelyzet ideje alatt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. távmunkára vonatkozó szakaszai helyett a Kormányrendelet idevágó szabályait kell alkalmazni. Ezek alapján távmunkának jelenleg nemcsak a kizárólag munkahelyen kívüli munkavégzést kell tekinteni, hanem azt a foglalkoztatási formát is, ahol a dolgozó a munkáját csak a munkaidő egy részében végzi a munkahelyen kívül.
Veszélyhelyzet idejére még a távmunkában végezhető munkakörök csoportját is kibővítették. Ugyanis, a kizárólag számítástechnikai eszközzel végezhető munkára vonatkozó lehetőség mellett kifejezetten nevesíti, ideiglenesen bevezeti a „nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka” fogalmát. Erre vonatkozóan speciális munkavédelmi szabályokat is alkottak.
A távmunkavégzésről továbbra is írásban, munkaszerződésben kell megállapodniuk a feleknek. Ennek hiányában a munkáltatónak „átmeneti, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás” jogcímén továbbra is csak korlátozott mértékben, naptári évenként 44 beosztás szerinti munkanapra nézve van lehetősége home office egyoldalú elrendelésére. Új, hogy megjelölték a távmunkavégzés főbb kereteit. Ezek alapján a munkavállaló távmunka esetén legfeljebb a munkanapok egyharmadában dolgozik a munkahelyén, a többi munkanapon távolról végzi a munkáját.
Távmunkában a munkáltató utasítási joga csak az elvégzendő feladatok kijelölésére terjed ki.
A feladatok teljesítését távolról, online eszközökkel, vagy a távmunkavégzés helyszínén személyesen megjelenve ellenőrizheti. Ha a felek másképp nem állapodtak meg, akkor a munkavállaló az otthoni és a munkahelyi munkanapokon is változatlanul az eredeti, „munkahelyi” munkaidő-beosztása szerint köteles dolgozni.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. munkavédelmi előírásai helyett is a Kormányrendelet ideiglenes szabályait kell alkalmazni. Eszerint a távmunkavégzés a munkavállaló saját munkaeszközeivel is történhet. A munkáltatónak előzetes kockázatértékelés útján kell meggyőződnie az eszköz biztonságos, egészséget nem veszélyeztető állapotáról. Ám az állapot fenntartása ezek után már a dolgozó feladata és önálló felelőssége lesz.
Mi a helyzet a távmunkavégzés helyével kapcsolatban?
Számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén elég, ha a munkáltató csak tájékoztatja a dolgozót az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeiről. A munkavállaló a kritériumok figyelembevételével saját maga választhatja meg a munkavégzés konkrét helyszínét (otthon, kávézó, nyaraló). Ez kedvez a munkavállalói oldalnak, de felelősségi problémákat okoz egy munkahelyi baleset esetén.
A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka során a feleknek előre, írásban ki kell jelölniük a munkavégzés pontos helyszínét, amely csak a munkáltató által egészségügyi és munkabiztonsági szempontból előzetesen megvizsgált és megfelelőnek minősített helyiség lehet. Továbbá a munkáltatónak sorozatosan meg kell győződnie arról, hogy a munkakörülmények megfelelőek, illetve, hogy a munkavállalók ismerik, betartják a vonatkozó munkavédelmi szabályokat. Az ellenőrzési idők a munkáltató vannak bízva. (A munkavédelmi előírásoktól a felek a munkaszerződésben írásban, közös megállapodással eltérhetnek.)
2021. februárjától havi 16 740 Ft ADHATÓ költségtérítésként.
Ám a Kormányrendelet csak a veszélyhelyzet idejére, átmeneti jelleggel nyújt megoldást az otthoni munkavégzésre nézve. A veszélyhelyzet megszűnésének pillanatában a fenti rendelkezések hatályukat vesztik, és azonnal megtörténik a visszatérés a törvények általános szabályaihoz. A jogászok egy céges home office szabályzat megalkotását ajánlják, amelyben a jogi, anyagi és technikai jellegű kérdések tisztázása szerepel.
