A Monetáris Tanács idén már negyedszer emelt a jegybanki alapkamaton. Ez hogyan fog hatni a hitelekre és a befektetésekre?
A júniusi, júliusi és augusztusi növekedések után most ismét nőtt az alapkamat, értéke már 1,65 százalék. Az MNB által júniusban kezdett alapkamatemelési-ciklus addig tart, amíg az infláció vissza nem ereszkedik a fenntartható sávba. Az elemzők 30 bázispontos emelésre számítottak, mivel a júliusi és az augusztusi ülésén is 30-30 bázisponttal emelte meg a jegybanki alapkamatot a tanács. Az emelkedés értéke most csak 15 bázispontos lett.
A jegybanki alapkamat az a ráta, amelyet a bankok a betétjeikért kapnak a jegybanktól. Ha ennek értéke nő, akkor a bankok a kapott pénzt drágábban fogják tovább hitelezni az ügyfeleiknek. Emellett a hazai betétek kamatai is magasabbak lesznek.
Miért kell az alapkamatot emelni?
Abból a helyzetből indulunk ki, hogy alacsony az alapkamat. Ilyenkor a hitelek is olcsóbbak, ezért ekkor az emberek bátrabban vesznek fel hitelt. Ezáltal több pénz cirkulál a gazdaságban, ami az árak széles körű emelkedéséhez, inflációhoz vezet. Azért pedig, hogy az infláció mértéke fenntartható legyen, az MNB megemeli az alapkamatot.
Júniusig alacsony volt a jegybanki alapkamat, de az árak emelkedése miatt muszáj volt azt megemelni. Mivel most magas az alapkamat értéke, az elkövetkező hetekben, hónapokban nem érdemes hitelt felvenni, hiszen magas lesz a visszafizetési kamat is.A bankbetétek kamatai is nőni fognak, emiatt pedig a megtakarítási kedv is.
Az a legjobb, ha most pénzünkkel takarékoskodunk, és akkor veszünk fel hitelt, ha az alapkamat értékén csökkentenek.
