2021. november 1-jétől lépett hatályba a kormányrendelet, ami a versenyszféra munkáltatóit feljogosítja, hogy a munkavégzés feltételeként előírja a koronavírus elleni védőoltást.
Ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében és a koronavírus ellen. Azoknál a szervezeteknél, ahol az állam a munkáltató, ott a védőoltás kötelező felvételét a jogszabály már elő is írta. Ez alapján a védőoltás felvétele olyan, mint egy alkalmassági követelmény. Hiánya a munkaviszony átmeneti szünetelését eredményezheti – fizetés nélküli szabadság. Tartós hiánya pedig akár a munkaviszony megszüntetésével is járhat.
A védőoltás beadatásának kötelező előírása a munkavállaló önrendelkezési jogába történő fajsúlyos beavatkozás. Ezért a védőoltás felvételére kötelező munkáltatói utasítás a jelenlegi veszélyhelyzet tartama alatt is csak a legszükségesebb esetben rendelhető el. Feltéve, hogy a védőoltás arányos intézkedést jelent az adott munkahelyen dolgozók egészségének védelme érdekében.
Egy munkáltató elsődleges feladata megvizsgálni, hogy milyen mértékű az átoltottság, illetve mik azok a munkakörök és feladatok, amik magas kontaktszámot igényelnek. Itt figyelembe kell venni a távmunkavégzésben és a hibrid munkavégzésben dolgozók arányát is. Ha a területet és az ott dolgozókat a munkáltató kockázatosnak ítéli meg, akkor az érintett munkavállalókat köteles arról tájékoztatni, hogy munkavégzésük feltételeként előírja a védőoltás felvételét. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az első oltás vagy oltások felvételének határidejét, továbbá a védőoltás felvételének elmulasztása miatti jogkövetkezményeket is. A tájékoztatást írásban kell megtenni, papíron, e-mailben vagy egyéb elektronikus úton. A tájékoztatást nem kell indokolni, de későbbi jogvitában a munkáltató úgyis kell, hogy indokolja döntése jogszerűségét.
Az első oltás felvételének határideje a munkavállaló tájékoztatását követő legalább 45 nap.
A védőoltás második dózisát a munkavállaló az oltást beadó orvos által megállapított időpontban köteles felvenni. Ha a munkavállaló nem kaphat védőoltást, akkor az ezt igazoló orvosi szakvéleményt a munkavállaló köteles beszerezni a munkáltató üzemorvosától, vagy egészségi alkalmasság vizsgálatára jogosult más orvostól, vagy saját háziorvosától. Mi történik, ha a munkavállaló a védőoltásokat a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem kapja meg, vagy nem igazolta orvosi szakvéleménnyel, hogy nem kaphatja meg a védőoltást? Akkor a munkáltató a munkavállaló részére egyoldalúan fizetés nélküli szabadságot rendelhet el a védőoltás felvételéig. Vagy az orvosi szakvélemény benyújtásáig, de legfeljebb az elrendeléstől számított egy évig. Ez a szankció nem egy automatikus következménye a védőoltás elutasításának. Ennek az intézkedésnek az alkalmazásáról tehát a munkáltató jogosult dönteni az eset összes körülménye alapján.
Arra érdemes figyelni a munkavállalónak, hogy fizetés nélküli szabadság alatt a társadalombiztosítási jogviszonya is szünetelni fog.
A társadalombiztosítás jogviszony szünetelése alatt a munkavállalót nem illetik meg a természetbeni orvosi ellátások és a pénzbeli ellátások (tehát a táppénz) sem. Emellett, a szünetelés első napjától a munkavállalónak egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettsége keletkezik a társadalombiztosítási szabályok szerint. Ha a fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkavállaló igazolja, hogy a védőoltás első dózisát (egydózisú oltás esetén a védőoltást) felvette, a munkáltató köteles a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszüntetni. A munkavállalót pedig a munkaszerződés szerinti feltételekkel továbbfoglalkoztatni.
Mi történik, ha a fizetés nélküli szabadság tartama eléri az egy évet, és a munkavállaló továbbra sem igazolja a védőoltás felvételét, vagy, hogy orvosi szakvélemény szerint nem oltható? Akkor a munkaviszony azonnali hatályú felmentéssel/azonnali hatályú felmondással megszüntethető. De a munkáltató nem köteles a munkaviszonyt megszüntetni. A kormányrendelet a passzív állományban lévő munkavállalói körre is gondolt. Akik a védőoltás felvételének határidejét megelőzően mentesülnek a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alól őket a munkáltató a mentesülés megszűnését követően kötelezheti a védőoltás felvételére. Ha a rendelet akkor még hatályban van.
