Az Európai Unió új bértranszparencia irányelve alapjaiban változtatja meg a munkaerőpiac működését.
Ezért van az, hogy egyre többet hallani, hogy közeleg a bértitok vége. A bértranszparencia szabályozás elsődleges célja, hogy csökkentse a nemek közötti bérszakadékot és átláthatóbbá tegye a fizetéseket a munkavállalók számára. Bár a végső hatálybalépésig még egy év van hátra, vannak olyan munkáltatói feladatok, amiknek már most meg kell felelni. Így van ez akkor is, ha az irányelv hazai alkalmazáshoz szükséges magyar szabályozás még nem ismert.
Az egyik legfontosabb változás, hogy a munkáltató nem tilthatja meg a dolgozójának, hogy beszéljen a fizetéséről. Ez gyakorlatilag a bértitok megszűnését jelenti, ami eddig sok helyen bevett gyakorlat volt. Emellett a cégeknek már az álláshirdetésekben vagy az interjúk korai szakaszában tájékoztatást kell adni a várható fizetésről, bérsávról. Ez segíti az álláskeresőket a megalapozott döntéshozatalban.
Minden munkavállaló tájékoztatást kell kapjon a saját bérszintjéről és az azonos/egyenlő értékű munkakört betöltő kollégái átlagos bérszintjéről. Nemek szerinti bontásban. A bérszint információkat munkakörökre lebontva kell megadni. Tájékoztatás kell arról, hogy a munkáltató hogyan és milyen szempontok alapján dönt a bérekről és a béremelésekről. Azoknak nemi hovatartozástól függetlennek és objektíveknek kell lenniük. A transzparencia minden juttatásra kiterjed, amit a munkaviszonyra tekintettel kap a munkavállaló (bérekre, béren kívüli juttatásokra, állandó és változó bérelemekre is).
Az irányelv további fontos eleme, hogy a munkavállalók jogosultak lesznek információt kérni az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók átlagbéréről, nemek szerinti bontásban. Ez erősíti az átláthatóságot és az egyenlő bánásmódot.
A nagyobb vállalatok számára rendszeres jelentéstételi kötelezettség is megjelenik. Amennyiben jelentős bérkülönbség mutatkozik a férfiak és nők között, a cégeknek intézkedési tervet kell készíteniük annak csökkentésére.
A szabályok minden munkáltatóra irányadóak.
Függetlenül szektortól, tulajdonosi körtől, vagy munkavállalói szerződési formától. Fontos változás az is, hogy a bizonyítási teher részben a munkáltatókra hárul bérdiszkrimináció esetén, ami erősíti a munkavállalók jogi helyzetét.
A szabályoknak minden munkáltató köteles lesz megfelelni, munkavállalói létszámtól függetlenül. A 100 főnél nagyobb munkáltatók nem csak kötelesek alkalmazni a bértranszparencia követelményeket, hanem erről jelentést is kell készíteniük.
Az első jelentéseket 2027. június 7-éig kell a 150-főnél nagyobb létszámú cégeknek elkészíteni. Ezt követően a 250 főt foglalkoztatók évente, a 249-150 fős cégeknek 3 évente kell jelentést készíteniük az előző időszakról. De a 2027-es jelentés a 2026-os évről kell szóljon, így célszerű a cégeknek már most lépéseket tenni. Felül kell vizsgálni a bérstruktúrát és szükség esetén ki kell azt igazítani.
A 100-nál több, de 150 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztatók először 2031-ben készítenek kötelező jelentést.
