• Reklámadó - 2014. évi XXII. törvény

    15 Sep 2014 | Blog

  • Reklámadó - 2014. évi XXII. törvényA reklámadó és a hozzákapcsolódó szabályok sok ember számára elég zavarosak. Megpróbáltuk összegyűjteni, hogy mi az, amit biztosan tudunk. 2014. augusztus 21-e fontos határidő volt a cégek számára. Ezen időpontig kellett az erre kötelezett cégeknek az előző éves árbevételük alapján bevallani és megfizetni első reklámadó előlegüket.

    Mindenki számára javasolt átnézni a törvényt, mert nem csak azokat a cégeket terheli nyilvántartási, nyilatkozattételi, esetleg bevallási kötelezettség akiknek árbevétele e tevékenységből származik. Kik az adó alanyok, mit jelent az adókötelezettség, mi az adó alapja és mekkora az adó mértéke?

    Az adó alanya (2014. évi XXII. törvény 3.§ szerint):

    • az Mttv. szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató,
    • a fenti pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább a felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé,
    • a sajtótermék első pontja alá nem tartozó kiadója,
    • a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet,
    • az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője.

    Az adókötelezettség (2014. évi XXII. törvény 2.§):

    • a médiaszolgáltatásban,
    • a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórész magyar nyelvű sajtótermékben,
    • a Reklámtv. szerinti szabadtéti reklámhordozón,
    • bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon,
    • az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven reklám közzététele.

    Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel. Saját célú reklám közzététele esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség. Amennyiben a megrendelőnek nincs nyilatkozata, úgy az adóalap a havi ellenérték 2,5 millió forintot meghaladó része.

    Az adó mértéke (2014. évi XXII. törvény 5.§):

    • az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%,
    • az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,
    • az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%,
    • az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%,
    • az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%,
    • az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40%.

    Az adóköteles adóalapot el nem érő vállalkozásoknál a legfontosabb a nyilatkozatok megléte, melynek a beszerzése mindig a megrendelőt terheli. Az adóalany részéről nincs szankció, ha nem állítja ki a nyilatkozatot, viszont a megrendelő esetében igen, hiszen ha nincs nyilatkozat a birtokában, Ő válik adóalannyá.

    Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha a Ratv.3. § (1) bekezdésében említett személy a megrendelő felé a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot megtette. (1494-es bevallás tervezet kitöltési útmutatója szerint.)

    Google és Facebook
    Ezeknél a hirdetéseknél számítani kell arra, hogy a nevezett cégek nem fognak nyilatkozatot kiadni (valószínűleg nincsenek is tisztában azzal, hogy őket Magyarországon adófizetési kötelezettség terhelné!), vagyis a megrendelő kerül bevallási és (2,5 millió Ft/hó felett) befizetési kötelezetté!

    Kapcsolt vállalkozások adókötelezettségének megállapítása (2014. évi XXII. törvény 6.§.)
    „A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az 5.§ szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalanyok adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel.”

    A NAV honlapján jelenleg csak a bevallás tervezete, illetve annak kitöltési útmutatója érhető el, de érdemes már most néhány pillantást vetni rá! A kitöltési útmutató szerint nullás bevallást beadni nem kell!

    A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.