A rövid időre szóló külföldi üzleti utazások elszámolása alapvetően a magyar előírások ismeretét igényli.
Amennyiben azonban a munkavállaló külföldön történő munkavégzése meghaladja a 183 napot, vagy a fogadó cég gazdasági munkáltatónak tekintendő a fogadó ország előírásai szerint, vagy amikor a dolgozó a magyar cég külföldi fióktelepén végzi a munkát, akkor számolni kell azzal a következménnyel is. Nevezetesen, hogy az adót nem Magyarországon, hanem a munkavégzés országában kell a magánszemélynek megfizetnie. A külföldi üzleti utazások odafigyelést igényelnek.
Az adó és járulékszabályok helyes alkalmazása a mindennapi gyakorlatban igen összetett feladat.
Ehhez nem elegendő a magyar jogszabályok ismerete. Mintegy 80 ország tekintetében figyelembe kell venni az úgynevezett kettős adózás elkerülésére vonatkozó nemzetközi megállapodásokat, egyezményeket is, amelyek felülírják a helyi szabályokat. Az adóegyezmények nyelvezete ráadásul sajátos. Nem egyszerű értelmezni a régebben és a napjainkban kötött egyezményeket. Mivel azok szóhasználata és az adóztatás jogi háttere eltérő lehet.
A megfelelő tájékozódás külföldi kiküldetést megelőzően elengedhetetlen. A nem szabályszerű adózás miatti szankciók elkerülése érdekében minden munkáltatónak ismernie kell a magyar és nemzetközi adózásra vonatkozó rendelkezéseket. Főleg, mielőtt külföldön történő munkavégzést rendel el, avagy közös megállapodás alapján kiküldetésben látja el a munkavállalója hosszabb, vagy rövidebb ideig a munkáját külföldön.
Most különös figyelmet érdemel az adókötelezettség megállapítása mellett a járulékkötelezettség helyes kiszámítása. Hiszen 2020. július 1-jén lépett hatályba a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló a 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: új Tbj törvény). Figyeljen oda a külföldi üzleti utazások elszámolására!
