A 2021. év elején átfogóan megújult a jótállási ügyek bő másfél évtizede változatlan szabályozása.
Ennek ellenére sok cég nem foglalkozik a jótállási szabályok aktualizálásával. Pedig kellene, mert a fogyasztóvédelmi hatóság január óta ellenőrzi az előírások betartását az üzletekben és webáruházakban is. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elrendelt országos vizsgálat első féléves tapasztalatai szerint a boltok több mint fele nem alkalmazza megfelelően a vásárlók jogait erősítő rendelkezéseket.
A jelenlegi szabályozás egyebek mellett a termék árához igazodó, akár kétszer-háromszor hosszabb jótállással, egyértelmű javítási és cserehatáridőkkel, az elektronikus jótállási jegy bevezetésével korszerűsítette a szabályozást. A vállalkozásoknak rövid időn belül javítaniuk vagy cserélniük kell a meghibásodott jótállásköteles termékeket, megszűnnek a „javítgatások” és a végeláthatatlan szervizbe járások. A több százezres nagyságrendet elérő termékek megfelelőségéért hosszabb ideig kell „jótállniuk” a gyártóknak, forgalmazóknak.
A kormányhivatalok 2021 első felében mintegy 600 üzletet ellenőriztek
Ezek 55 százaléka nem a jogszabályoknak megfelelően végezte a szavatossággal, jótállással kapcsolatos tevékenységét. A legtöbb problémát a jótállási jegyekkel kapcsolatban tárták fel, hiszen azokat gyakran át sem adják a fogyasztónak. Ha mégis, nem tájékoztatnak az új javítási határidőkről, jótállási időtartamról, a már felülírt régi előírások szerinti információkat közölnek. A próbavásárlások során ellenőrzött 350 jótállási jegy 61 százaléka kapcsán merült fel kifogás.
Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár elmondta: „A hatóság legtöbbször csak figyelmezteti mulasztásaikra, és azok bírság nélkül javítására kötelezi az első alkalommal vétő cégeket. A folyamatos ellenőrzések eredményeképpen 2021 első felében mintegy 50 eljárásban eddig összesen 6,6 millió forint bírságot szabtak ki. Az ellenőrzéseken túl szakmai egyeztetéssel, a folyamatos párbeszéd megteremtésével segítjük a kereskedők jogkövető magatartását.”
Az év elejétől érvényes új jótállási szabályok mellett 2021 július közepétől még eredményesebben léphetnek fel a hatóságok a fogyasztók biztonsága érdekében a piacfelügyeleti törvény módosításainak köszönhetően. A veszélyesnek ítélt termékeket a jövőben a cégek önszántukból visszahívhatják, akár megsemmisítésükről is maguk gondoskodhatnak. Ezzel kiválthatják a hatósági eljárást. Ha a vállalkozás a megszabott határidőig nem teszi meg a szükséges lépéseket, akkor az eddigi gyakorlatnak megfelelően a piacfelügyeleti hatóságok intézkednek.
A webáruházban veszélyes portékát találó hatóságoknak végső esetben akár a honlap blokkolására is lehetőségük lesz.
Az első lépcsőben arra kötelezhetik a kereskedőt, hogy a termékről szóló információt távolítsa el, vagy a felhasználóknak szóló közvetlen figyelmeztetést közöljön. Például egy felugró ablakban. Ha a vállalkozó a kötelezés ellenére sem lép, a hatóság blokkolhatja a honlap elérhetőségét. Az új hatáskör célja, hogy a veszélyes termékek eltűnjenek a webáruházakból.
A továbbiakban minden nem élelmiszer termékhez közérthető és egyértelmű, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell mellékelni. A külön jogszabályban vagy szabványban nem nevesített termékkörökre az útmutató online formában is kiadható. Számos vállalkozás saját weboldalán már most biztosít letöltési lehetőséget. Ha a honlapcím nem helyezhető el a csomagoláson, célszerű lehet az üzlet polcain, akár QR kóddal tájékoztatni a vevőket az útmutató elérési helyéről. A rendelkezés a hazai fogyasztók biztonságát szolgálja, egyúttal a rendeltetésszerű felhasználást is segíti.
Ha az értékesítési lánc más szereplőit nem érik el, a piacfelügyeleti hatóságok a logisztikai szolgáltatóval szemben is eljárhatnak veszélyes termék árusítása esetén. A szabálymódosítás megálljt parancsol az ellenőrzési rendszert visszaélésszerűen megkerülőknek. A nem biztonságos termékeket terítő, jellemzően külföldi webáruházak nem játszhatják ki a hatóságokat egy közvetítő beiktatásával.
