A nyugdíj korhatár 2023-ban 65 év lesz, de a nők negyven év jogosultsági idővel továbbra is nyugdíjba mehetnek.

 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (1997. évi LXXXI. törvény) alapján öregségi teljes nyugdíjra olyan személy jogosult, aki betöltötte a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. De változnak a nyugdíjba vonulás szabályai.

 

Öregségi nyugdíjkorhatár az eltelt évek alatt a következőképpen alakult.

 

  • aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
  • aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
  • aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

2023-tól viszont már csak arra kell figyelni, hogy valaki az adott naptári évben töltse be a 65. életévét. Így az 1958-ban születettek 2023-ban dönthetnek arról, hogy 65. születésnapjuktól kezdve igénybe veszik majd az öregségi nyugdíjat, ha rendelkeznek az előírt hosszúságú szolgálati idővel. A 65. életév betöltése – amennyiben erre szükség lenne – az öregségi résznyugdíj igénylésére is módot fog adni ennek a korosztálynak.

 

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idő szükséges.

 

Öregségi résznyugdíjra az a személy jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, célszerű átgondolni, hogy mikortól kérjük az ellátást.

Ha 2022-ben valósul meg a nyugdíjba vonulás, a nyugellátás összegét a 2022. évi szabályok szerint kell kiszámítani, és az illető részesül a 2023. évi éves, januári nyugdíjemelésben. Ezzel a lehetőséggel csak az 1957-ben, vagy azt megelőzően születettek élhetnek, az 1958-ban születettek természetesen még nem.

Ha 2023-ban történik a nyugdíjba vonulás, akkor a 2023. évi szabályok szerint állapítják meg a nyugdíjat.

A 2023. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz a valorizációs szorzószámok meghatározása. Ez a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait. A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére. A valorizációs szorzószámok közzététele minden év márciusában történik. Így arra a kérdésre választ adni, hogy pontosan mennyi lesz az adott évben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet. (Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)

Ezek a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásának igénybe vétele esetén is érvényesek. Ez esetben nem a születési év szerint, hanem életkortól függetlenül a kellő mértékű jogosultsági idő megszerzésétől nyílik meg a nyugdíjba vonulási lehetőség.

 

De nem szükséges rögtön a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.

 

Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja. Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.

A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.