Az e-kereskedelem áfaszabályozása, a gazdasági élet minden olyan szereplőjét érinti, aki interneten keresztül kínál termékeket, szolgáltatásokat.
Ha Ön webáruházat működtet, platformként (online piactérként) működik, platformok vagy webáruházak számára nyújt szolgáltatásokat, EU-n belüli és/vagy EU-n kívüli társaságokkal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot, EU-n belüli és/vagy EU-n kívüli vásárlók részére értékesít terméket, nyújt szolgáltatást akkor bizony oda kell figyelnie. Mert az e-kereskedelem áfaszabályozása Önt is érintheti.
Az e-kereskedelem áfa csomag egyértelműen az elmúlt évek egyik legnagyobb hatású változtatását jelenti, amelynek hatályba lépésére 2021. július 1-jén kerül sor.
Az uniós rendelkezés alapján elfogadott, életbe lépő jogszabályváltozás alapvetően a magánszemélyek számára végzett, internetes kereskedelem adózási környezetét helyezi új alapokra. Teszi ezt részben az áfatörvény módosításával, részben pedig a most hatályba lépő uniós rendeletek alkalmazásával.
A Magyarországon bejegyzett online kereskedőket is érinti az a január 1-jétől hatályba lépett szabály. Ez alapján minden egyes, még a nem adóalanyok/magánszemélyek számára kiállított számlát is regisztrálniuk kell a NAV rendszerében – ha átlépnek a MOSS-ba, erre a továbbiakban nem lesz szükség. Fontos azonban, hogy az egyablakos rendszerbe való bejelentkezést követően minden ügyletre annak a szabályait kell alkalmazni, kötelezően elektronikus ügyintézéssel. Az e-kereskedelem áfaszabályozása nem kis falat, az új rendszer átvétele felkészülést igényel az online kereskedőktől, akik április 1-jétől regisztrálhatnak. Aki pedig nem felel meg az előírásoknak, azokat az adóhatóság törölheti a rendszerből.
A 2021. július 1-jétől működő OSS/IOSS-rendszer, vagyis a One Stop Shop/import One Stop Shop – Egyablakos Rendszer
olyan adózóknak kínál egyszerű, hatékony elektronikus ügyintézési lehetőséget a Közösség más tagállamában esedékes hozzáadottérték-adó bevallására és megfizetésére, akik nem áfaalany fogyasztóknak, vagyis magánszemélyeknek az Európai Közösség más tagállamaiba nyújtanak szolgáltatásokat. Illetve nem adóalany vevőnek, vagy a közösségi termékbeszerzés tekintetében adófizetésre nem kötelezett adóalany vevőnek értékesítenek Közösségen belüli távértékesítés vagy import távértékesítés keretében. Az OSS/IOSS-rendszer alkalmazása választható, nem kötelező.
Az új szabályok alapján 2021-től széles körben a vevő szerinti ország szabályai szerint kell megfizetni az adót
A határon átnyúló, magánszemélyek részére történő értékesítésnél az áfát a vevő helye szerinti tagállamban, az ott érvényes adókulccsal kell megfizetni. Eddig ez csak egy bizonyos összeghatár (például évi 100 ezer eurós forgalom) felett volt kötelező. A jövőben ez a határ mindössze 10 ezer euróra (3,6 millió forintra) csökken majd.
Szigorodik az online piacterekre vonatkozó szabályozás is
A távkereskedelemben az elektronikus felületeket (ilyenek a kereskedési platformok vagy a piacterek) üzemeltető vállalkozásokat a jövőben az áfa szempontjából a rajtuk keresztül értékesített áruk szállítójának kell tekinteni. Ennek megfelelően nekik kell beszedniük és megfizetniük az áfát a tranzakciók után. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem az Amazonon, az eBay-en és így tovább regisztrált kereskedő felel majd az adófizetésért, hanem maguk az említett platformok. Legyen tisztában azzal, hogy vállalkozása internetes jelenlétét a jogszabály adófizetésre kötelezhető platformnak tekinti-e!
Különösen kell figyelni azoknak, akik közösségen belüli távértékesítést végeznek.
Ide tartozik, amikor egy magyar webshopon keresztül úgy adnak el terméket egy másik tagállami magánszemély vevőnek, hogy a kiszállítást Magyarországról a másik tagállamba az eladó, vagy az eladó megbízásából egy másik szolgáltató végzi. Ilyenkor egyrészt változnak az áfafizetés helyére vonatkozó szabályok, másrészt bevezetésre kerül az egyablakos rendszer (One Stop Shop – OSS), amely megkönnyítheti az áfafizetés adminisztrációját.
Eddig azok a vállalkozások, amelyek webshopon keresztül nem csak belföldön, hanem más tagállamokban is értékesítettek termékeket, két formáját választhatták az adózásnak. Regisztráltak abban a tagállamban, ahol értékesítettek és az áfát ott fizették meg a helyi áfa-mértékkel. Vagy lehetőségük volt a saját országukban befizetni az áfát, amíg az éves értékesítéseik összege a másik tagállamban nem ért el egy bizonyos értékhatárt. Ez az értékhatár Magyarország esetében 35 000 eurót jelentett. Más tagállamok esetében 35 000 vagy 100 000 eurót, tagállamoktól függően.
2021. július 1. után a szigorodnak a szabályok és egy egységes, 10 000 eurós értékhatár lép életbe.
Tehát, ha a más tagállamokba irányuló értékesítések összértéke uniós szinten meghaladja a 10 000 eurót, akkor a célország szerinti áfamértékkel kell a közösségen belüli távértékesítésekre jutó áfát megfizetni. (A 10 000 eurós értékhatárt az összes tagállamra együttesen kell nézni.) A Közösségen belüli távértékesítések mellett bele kell számítani a más tagállami megrendelőknek teljesített, távolról is nyújtható szolgáltatások értékét is. Azaz, ha egy magyar webshop 27 különböző tagállamba értékesít, akkor 27 különböző ország szerinti áfamértéket kell felszámítani és megfizetni. Attól függően, hol van a megrendelő.
Az egyablakos rendszernek köszönhetően a vállalkozásoknak nem kell minden egyes tagállamban regisztrálni és adót fizetni. Ha uniós szinten túllépték a 10 ezer eurós éves értékesítési limitet (vagy az összeghatár alatt a bejelentkezést választják), elég egy tagállamban regisztrálni az OSS-be és abban a tagállamban bevallani az összes tagállami áfát. Ezt követően a tagállamok adóhatóságai az OSS rendszeren keresztül számolják el egymás között a fizetendő adót. De az egyablakos rendszer nem minden webshopos értékesítésre alkalmazható! Csak akkor jó, ha a webshop közösségen belüli távértékesítést csinál. Ha a webshopon keresztül egy másik vállalkozásnak értékesítünk, vagy az áru nem másik tagállamba, hanem EU-n kívüli harmadik országba kerül, akkor az egyablakos rendszeren keresztül történő adófizetés nem alkalmazható.
Mint fentebb írtuk az egyablakos rendszerbe nem kötelező bejelentkezni, ha más tagállamokba történő értékesítés éves volumene nem haladja meg a 10 000 eurót.
Ilyenkor a termék feladási helye szerinti áfát kell megfizetni. Azaz magyar raktárból történő szállítás esetén 27% magyar áfát kell felszámítani. Érdemes ugyanakkor megfontolni ilyenkor is az egyablakos rendszerbe bejelentkezést, mert ez adómegtakarítást jelenthet. Viszont, ha az egyablakos rendszerbe az eladó bejelentkezik, akkor fontos tudnia, hogy választása a választás évét követő második naptári év végéig köti. Reméljük, hasznos volt a blogbejegyzésünk és Ön is képbe került az e-kereskedelem áfaszabályozása témában!
