Az átalányadózás szabályai 2022-től egyszerűsödnek. Mint adózási lehetőség olcsóbbá válik.

Az adó és járulékmentes értékhatár bevezetésével a „mellékállásban” vállalkozók számára is elérhetővé válik az átalányadózás lehetősége. Míg régebben az átalányadózó egyéni vállalkozónak, ha heti 36 órát elérő munkaviszony mellett választotta is, jövedelme, ezáltal adóalapja után társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót volt szükséges fizetnie. 2022-től az adómentes rész e terhek alól mentesülni fog. Ezért jó választás lehet vállalkozói jövedelmünk „leadózására” a már meglévő munkaviszony mellett is.

Az átalányadó 2022. január 1-jétől érvénybe lépő egyszerűsítései:

  • A járulékmentesség feltétele, hogy 36 órát elérő munkaviszonyban, társas vállalkozóként más cégben, vagy nappali rendszerű képzés szerint biztosítottak legyünk más jogcímen.
  • Megszűnik a kiegészítő tevékenységet végzők (nyugdíjas) egyéni vállalkozók korábbi előnytelenebb 4 költséghányad-kulcsa.
  • Megszűnik a korábbi 4+4 (=8) db költséghányad kulcs használata, helyette 3 költséghányad-kulcs marad: 40%, 80%, 90%.
  • Adómentes adóalap összeghatár került bevezetésre, ami egyúttal tb-járulék és szociális hozzájárulási adót tekintve is adómentes lesz: éves minimálbér fele 2022-es minimálbérrel számolva körülbelül 200.000 × 12/2 = 1.200.000 Ft.
  • 40% költséghányad esetén: 2.000.000 Ft (ár)bevétel lesz adó és járulékmentes!
  • 40% és 80%-os költséghányad előfordulásánál az éves minimálbér 10-szereséig válik választhatóvá az átalányadózás (2021-ben 15 millió helyett): 200.000 x 12 x 10= 24.000.000 Ft.
  • 80% költséghányad esetén: 6.000.000 Ft (ár)bevétel lesz adó és járulékmentes! Amennyiben teljesen kizárólag a törvényben felsorolt tevékenységeket folytatja a vállalkozás.
  • 200.000 forintos minimálbér esetén 1.200.000 Ft bevétel lesz adó és járulékmentes2022. január 1-jétől!
  • Ha főállású egyéni vállalkozónak minősülünk, akkor a minimálbér/garantált bérminimum alapján tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót kell fizetni, adómentességi feltétel esetén is. De az szja alól az említett bevételi határig mentesülünk.
  • 90%-os költséghányad számítással szükséges a jövedelmet meghatározni, kereskedelmi tevékenység esetén, amiből az 1.200.000 Ft adó és/vagy járulékmentes (12.000.000 Ft (ár)bevételig).
  • A fenti szabályok miatt külön figyelmet kell fordítani arra, ha valaki a heti 36 órát elérő munkaviszony, vagy nappali hallgatói jogviszony által mentesül a kötelező minimum járulékok és adó fizetése alól az adómentes bevételi / árbevételi értékhatárig!
  • Az éves minimálbér 50-szereséig lesz választható az átalányadózás, kereskedelmi tevékenység esetén: cca. 200.000 x 12 x 50 = 120.000.000 Ft.

Az átalányadózás választása esetén, a biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó, legalább a mindenkori garantált bérminimum vagy a minimálbér szerinti járulékok megfizetésére kötelezett. Az a vállalkozó, akinek végzett tevékenysége(i) legalább középfokú képesítést, végzettséget követelnek meg, a garantált bérminimum szerinti adó és járulékfizetés alapján köteles adót fizetni.

Nem kötelezett havonta a minimálbér vagy garantál bérminimum szerinti (szocho) adó és (tb) járulék fizetésére a vállalkozó, hogyha:

  • Kiegészítő tevékenységet folytató (saját jogú nyugdíjas) egyéni vállalkozónak minősül (nem biztosított 2020. július 1-jétől).
  • Nappali tagozatos képzésben vesz részt (más jogcímen biztosított).
  • Minimum 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik (más jogcímen biztosított).

Az átalányadózó biztosított egyéni vállalkozó az adómentes összegig mindössze csak a minimálbér/garantált bérminimum alapján fizet járulékot és szocho adót. A felett pedig az adóköteles átalányadóalap szerinti tb-járulékot, szociális hozzájárulási adót és szja-t. A nem biztosított, nyugdíjas átalányadózó 15% személyi jövedelemadó fizetésre kötelezett, az adómentes jövedelem feletti rész után továbbra is (2020. július 1-jétől 2022-ben is).

Egyéb előnye is lehet az átalányadózás kiválasztásának. A nem adómentes jövedelemrész esetén fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék terhére az egyéni vállalkozó is érvényesítheti bármelyik szja adóalap kedvezményt. Még akár a családi adó- és járulékkedvezményt is a Katával ellentétben.