Az új törvényjavaslat megújítja az iparűzési adó egyszerűsített megállapítási módját.
A jelenlegi háromféle módszert egyféle adóalap-megállapítás válthatja fel. Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás a főszabálytól eltérő, egyszerűbb adóalap-megállapítást jelent. Tekintve, hogy a főszabályhoz képest más módon történik az adóalap-megállapítás, erről az adóalanynak jelenleg külön nyilatkoznia kell. Azaz idén december 31-éig eltérő egyszerűsítési szabályok vonatkoznak az átalányadózókra, a kisadózókra és a 8 millió forint nettó árbevételi értékhatárt el nem érő kisvállalkozókra. Január 1-jétől viszont a kisvállalkozások egységes szabályrendszer mentén állapíthatják meg az iparűzésiadó-alapjukat.
A hatályos szabályok szerint az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározási módjával az alábbi adózók élhetnek:
- a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó vállalkozó,
- a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya,
- azok az egyéb iparűzési adóalanyok, akiknek a nettó árbevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – a 8 millió Ft-ot nem haladta meg,
- a kisvállalati adó alanya.
Az a) esetben az iparűzési adóalap összege a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alap 20%-kal növelt (1,2-vel szorzott) összege, de legfeljebb a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevétel 80%-a. A b) esetben a tételes adóalap szerinti adózó kata alany iparűzési adóalapja székhely, illetve telephely településenként 2,5-2,5 millió forint. A c) esetben az iparűzési adóalap összege a nettó árbevétel 80%-a (0,8-cal szorzott összege). Az d) esetben az adó alapja a kisvállalati adó alapjának 20%-kal növelt (1,2-vel szorzott) összege.
A törvényjavaslat a KATA-sok miatti sokféle, egymást részben fedő adólap-megállapítási módszereket a kisvállalkozók számára elérhető egyszerűsített adóalap-megállapítási módra egyszerűsítené. Fontos megemlíteni, hogy a törvény bevezeti a kisvállalkozó fogalmát. A kisvállalkozó éves nettó árbevétele nem haladja meg 25 millió forintot. Ha a vállalkozás működési ideje nem érte el a 12 hónapot, akkor ezen értékhatárt arányosítani kell. Ez a minőség megillet minden vállalkozást, amely a fenti bevételi értékhatár alatt tud maradni, függetlenül a vállalkozási formától és a választott adózási módszertől is. (DE a kisvállalkozó fogalma nem összekeverendő a kisadózó fogalmával!)
Az új szabályok értelmében a kisvállalkozó bejelentett döntése alapján az adó alapja a kisvállalkozó székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként az alábbiak szerint alakulna (éves összeg):
| Bevételi sáv | Egyszerűsített (tételes) adóalap |
| 0-12 000 000 Ft | 2 500 000 Ft |
| 12 000 001-18 000 000 Ft | 6 000 000 Ft |
| 18 000 001-25 000 000 Ft (csak kiskereskedelmi tevékenységet folytató átalányadózó kisvállalkozó esetében) | 8 500 000 Ft |
| 18 000 001-120 000 000 Ft | 8 500 000 Ft |
A törvényjavaslat azt is egyértelműsíti, hogyha a kisvállalkozó úgy dönt, hogy az egyszerűsített adóalap-megállapítást választja, akkor adóalapját a székhelye és valamennyi telephelye szerinti önkormányzat felé így kell megállapítani. Az új iparűzési adóalap-megállapítási módszer időbeli hatálya pedig csak teljes adóév lehet. Az egyszerűsítés legnagyobb újdonsága, hogyha a kisvállalkozó ezt az adóalap-megállapítási módszert választja, akkor adóját adóbevallás benyújtása nélkül, évente egyszer, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig köteles megfizetni. Ami egyúttal megfizetett adóelőlegnek is minősül, mivel a fizetendő adóelőleg összege – változatlan adóévi bevételi sáv mellett – az általa az előző adóévre fizetendő adó összegével azonos. Ebből következően, ha az adó összege nem haladja meg az adóévre – ötödik hónap vége – fizetett adóelőleg összegét, úgy tekinthető, hogy a kisvállalkozó az adóelőleg megfizetésével eleget tett az éves adófizetési kötelezettségének. A kisvállalkozó adóbevallás benyújtására csak abban az esetben köteles, ha adóalap-sávot vált.
Azt, hogy a kisvállalkozó, mely adóalap-megállapítási módszert választja annak az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig köteles bejelenteni, amelyben a módszert először alkalmazná. (A 2023-as adóévre 2023. május 31-ig).
Viszont, ha a kisvállalkozó él az új egyszerűsített adóalap-megállapítás lehetőségével, akkor a helyi iparűzési adóban adómentességre, adókedvezményre, adócsökkentésre nem jogosult. Továbbá, ha az adóévi bevétel meghaladja a 25 millió, illetve a 120 millió forintot, akkor az egyszerűsített adóalap-megállapítás nem alkalmazható az adóévben és az adóévet követő adóévben. Ekkor, az adóévet követő évben benyújtandó bevallásban vagy az általános szabályok szerint kell megállapítani az adó alapját és teljesíteni az adókötelezettségét. Vagy KIVA-alany választhatja a KIVA-alanyokra irányadó egyszerűsített adóalap-megállapítást (KIVA adóalap 120%-ka).
Az új KATA-alanyok is jogosultak ezt az adóalap-megállapítási módszert választani. A KATA alanyokat főszabály szerint bevallás-benyújtási kötelezettség nem terheli. Bevallást kell azonban benyújtani, ha:
- az adóévben a KATA alany adófizetési kötelezettsége (pl.: 60 napot meghaladó keresőképtelenség miatt) szünetelt és a vállalkozó több iparűzési adót fizetett, mint amennyit az adókötelezettség időszakára fizetnie kellett volna,
- a KATA alany a települési önkormányzat által rendeletben biztosított adómentességet/kedvezményt kíván utólag igénybe venni. Vagy a költségként/ráfordításként elszámolt e-útdíj összegével csökkenteni kívánja az állandó jellegű tevékenységéhez kapcsolódó adófizetési kötelezettségét.
A bevallást ilyen esetben az adóévet követő év január 15-éig kell benyújtani.
A hatályos szabályok szerint a helyi iparűzési adóalapját csak akkor csökkentheti transzferár-korrekció jogcímén a vállalkozó, ha rendelkezik az ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozása nyilatkozatával. Eszerint az ugyanezen ügyletre tekintettel azonos összeggel növelte a helyi iparűzési adó alapját. Ha a kapcsolt vállalkozás nem alanya a helyi iparűzési adónak, nyilatkozhat arról is, hogy a társasági adóban, vagy annak megfelelő külföldi adóban érvényesítette a korrekciót. A törvényjavaslat lehetőséget biztosítana az adóalap csökkentésre, ha a kapcsolt fél alanya ugyan a helyi iparűzési adónak, de a transzferár-korrekcióval érintett ügylet értékét olyan jogcímen tartja nyilván a számviteli szabályok megfelelő alkalmazásával, melyet a helyi adó alapjának megállapításánál nem kell figyelembe venni. (Pl. igénybe vett szolgáltatásként).
A TAO-hoz hasonlóan 2023. január 1-jétől, a 366/2022. Kormányrendelet szerint a HIPA előleget és a HIPÁ-t euróban vagy amerikai dollárban is megfizethetik a cégek. Mindezt a Magyar Államkincstár dedikált számlájára. A társasági adó esetében a NAV honlapján megtalálhatóak már a deviza számlaszámok, iparűzési adónál azonban egyelőre sem az önkormányzatok, sem Budapest nem ismertette az új számlaszámokat, illetve a különleges gazdasági övezetek esetén a NAV honlapján sem található HIPA devizás számlaszám.
