Időben hívjuk fel mindenki figyelmét arra, hogy a közelgő új év adózási kérdései sok témát, témakört tartalmaznak. Mivel az új adók, törvény és jogszabályok zömét már 2023. január 1-jétől alkalmazni kell rövid az idő a megismerésére, az értelmezésére és az alkalmazásra.

 

Ráadásul a felkészülésre is sokszor kell az idő. 2022-ben a klasszikus adósaláta törvények mellett, más területek törvényei is érintik az adóztatást (foglalkoztatás, TB-ellátások). Ezért ezeket együtt érdemes megismerni és kezelni. A kormányrendeletek szintén hozzájárulnak az adókötelezettségek és jogok pontos megértéséhez, meghatározásához. Új adók, új szabályok, új törvények? Ezeket futjuk át gyorsan a teljesség igénye nélkül.

 

A KATA jelentős szűkítésével előtérbe került az Szja tv. szerinti átalányadózás lehetősége az egyéni vállalkozók esetében. Ennek adminisztrációját most egyszerűsítik.

 

  • Haviról negyedévesre módosul az átalányadózók bevallási, szja adóelőleg és társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettsége.
  • A negyedéves bevallási szabály megkönnyíti a családi adókedvezmények érvényesítését is.
  • Az adó göngyölítéses megfizetésével a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségek is jobban összehangolhatók. Így a jövedelem eloszlása kevésbé befolyásolja a fizetendő szociális hozzájárulási adó mértékét.
  • Az új göngyölítéses szabály alapján negyedévente kell összeadni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) szociális hozzájárulási adóalapként figyelembe vett összeget. Az így meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt. A göngyölítéses módszerrel meghatározott szociális hozzájárulási adó alap a jövedelem havonkénti eloszlásától függetlenül ugyanakkora éves jövedelemnél azonos összegű szociális hozzájárulási adófizetést eredményez. Plusz figyelembe veszi, hogy az egyéni vállalkozó a tárgyév megelőző hónapjaiban negyedévente mekkora szociális hozzájárulási adóalap után fizette meg az adót.
  • Könnyítették a belépés feltételeit. 2023-tól az átalányadózás a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel mértékétől függetlenül választható. Ugyanakkor a tárgyévre vonatkozó bevételi értékhatárok továbbra is megmaradtak. Általános bevételi értékhatár az éves minimálbér tízszerese (2022-ben 24 millió Ft), míg az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetében az éves minimálbér ötvenszerese (2022-ben 120 millió Ft).
  • Az átalányadózásból kiesők visszatérési feltételei is rugalmasabbak: 4 év helyett csupán 1 évet kell várni az újra csatlakozáshoz, és csak a megszűnés (megszüntetés) évére és az azt követő 12 hónap alatt lesz blokkolva az átalányadózás ismételt választása.
  • Kiterjesztették továbbá az átalányadózás bevételi értékhatárának arányosítási szabályát azokra az egyéni vállalkozókra is, akik az átalányadózás választását közvetlenül megelőzően kisadózónak (volt-katások) minősültek.
  • Az átalányadózók számára a helyi iparűzési adózás is egyszerűbbé válik. Egyszerűsített adóalap-megállapításra lesznek jogosultak és csak évente egyszer kell majd adóelőleget fizetniük.

 

KIVA

A módosítások a kisvállalati adóban elsősorban jogharmonizációs célúak. A KIVA-választásának feltételeit illető módosítás, hogy a Tao tv. szerinti finanszírozási költségek várható nagysága helyett azt kell majd vizsgálni, hogy a KIVA választását megelőző adóévben várhatóan végrehajt-e társasági adó szerinti kamatlevonás-korlátozás szabályai alkalmazásával történő tao-alap módosítást vagy sem.

A törvény erejénél fogva megszűnik a kisvállalati adóalanyiság, ha az adózó a társasági adószabályok kamatlevonás-korlátozási szabályainak alkalmazásával társasági adóalap módosítást kellene végre hajtania, illetve akkor is, ha az adózó a társasági adó szabályok tőkekivonásra, illetve adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezéseinek alkalmazásával társasági adóalap módosítást kellene végre hajtania. Az új rendelkezéseket első alkalommal a 2023. adóév vonatkozásában kell alkalmazni.

 

Társasági adózás

 

A társasági adózás változásai a csoportos TAO-alanyokat érintik. A kihirdetést követő naptól (2022.11.24.) már nem lehet tagja a társasági adócsoportnak az a cég, amely valamilyen megszűnési eljárás alatt áll. Pontosítják továbbá az adóelőleg fizetésének szabályát a tao-csoport/tag megszűnése esetér. Előre hozzák az adóelőleg megosztása és bevallása 30 napos határidejének kezdő napját – a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezésének napjára.

Pontosítottak bizonyos képleteket is. Ilyen a jövedelem minimum számítása, a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés adóalap növelő tételként történő számításának módja. Módosítás volt a vagyonkezelő alapítványok kapcsán is. Adómentességben és bevallási egyszerűsítésben részesül a magánszemélyek közötti vagyonjuttatásra irányuló ügyletben a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítvány, ha csak befektetési bevételei vannak.

A törvénybe új fogalomként került be a saját jogú nyugdíjas a Tbj. szerinti használt fogalommal egyezően.

A kedvezményezett részesedéscsere kapcsán alkalmazott adóhalasztás a jövőben már az értékvesztés elszámolásakor (részlegesen) lejár, nem csak kivezetéskor.

Az elektromos töltőállomás adóalap-kedvezménye az általános de minimis rendelet alapján lesz igénybe vehető. Azzal, hogy az adózó – választása és adóbevallásában tett nyilatkozata szerint – az Európai Bizottság Válságközleménye alapján is igénybe veheti a kedvezményt annak alkalmazhatósága időszakában.

 

Helyi iparűzési adó

 

A HIPA-alap kalkulációját illetően a nettó árbevételt csökkentő korlátok alóli kivételezett szereplőként jelennek meg az országos közlekedésszervezők e szolgáltatásuk vonatkozásában, azaz a közvetített szolgáltatások értéke és az ELÁBÉ teljes értékében levonhatóvá válik az ő esetükben is. A korábbi négy HIPA egyszerűsített adómegállapítási mód helyett jövőre már csak kettő marad, az első a korábbi három egységbe gyúrt változata, a második pedig a KIVA-sokra érvényes.

Az új egyszerűsített HIPA megállapítási mód alapján adott bevételi értékhatár alatt (25 millió Ft / illetve az SZJA tv. szerint átalányadózóként kiskereskedelmi tevékenység folytatása esetén 120 millió Ft) sávos HIPA adómértéket lehet majd alkalmazni. Ez (székhelyük és telephelyük fekvése szerint) önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg lesz. Ebből adómentességet, vagy adókedvezményt sem törvény, sem önkormányzati rendelet nem adhat. A választás bejelentését a folyó adóév 5. hónapjáig kell megtenni. Gyakorlatilag az előző évről szóló bevallási nyomtatványban. A kisvállalkozói adózók HIPA alapját a KIVA-alap 20%-kal növelt mértéke adja, melyet szintén be kell jelenteni az adóhatóságnak. De csak a bevallás benyújtására előírt határidőig.

Mindkét egyszerűsített opció számos rendelkezést tartalmaz. A kisvállalkozók fokozottan figyeljék, hogy milyen bejelentési kötelezettségük válik esedékessé a 2022. évről szóló HIPA-bevallást illetően! Az átmeneti rendelkezések szerint ez évről (2022-ről) 2023.05.31-ig lehet nyilatkozni, hogy a KIVA-szerinti alapszámítási módot használják. Azonban, ha valaki nem nyilatkozik, akkor automatikusan a sávos adózást választónak minősül. Ha egyik egyszerűsített adómegállapítási módot sem kívánja választani, akkor ezt külön kell bejelenteni a NAV felé, szintén 2023.05.31-ig. Ezzel egyidejűleg adóelőleg fizetésére is köteles lesz (egy másfél éves időszakra: 2023.01.01-2024.06.30 közti időszakra 75 ezer Ft megfizetésére lesz köteles, két részletben).

 

Változtak az árfolyamnyereségből származó, illetve a tartós befektetésből származó jövedelem adózási szabályok is.

 

Lehetővé teszik a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítványok számára. Annak érdekében, hogy a kezelt vagyonnal összefüggésben tartós befektetési szerződést köthessenek az érintett magánszemély, mint kedvezményezett javára. A keletkező hozamot a tartós befektetésekből származó jövedelem szabályai szerint kell majd leadózni.

A csoportos személyszállítás fogalmát kiterjesztik azokra az esetekre is, ha csak lízingelt/bérelt járművel történik a munkavállalók szállítása, a saját eszköz használata mellett.

A 25 év alatti fiatalok kedvezményének minél szélesebb körben való érvényesítése érdekében, az adóhatóság által készített bevallási tervezet automatikusan fel fogja ajánlani a kedvezményt. Mivel a hatóság ismeri az adózók életkorát, a felajánlást attól függetlenül meg fogják tenni, hogy a kedvezményre jogosult az adóalap kedvezményt az adóév folyamán igénybe vette-e.

 

Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program szabályait is pontosítják.

 

A KMRP-szervezetekre vonatkozó szabályozás lehetővé teszi, hogy a KMRP-résztvevők tagi részesedéseiket egy e célra létrehozott vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelésébe adják. Ilyen esetben a résztvevők nem a KMRP-szervezettől, hanem a vagyonkezelő alapítványtól kapják meg a KMRP keretében részükre járó részvényeket.

 

Transzferárazás

 

A 2022-es nyári adócsomag az elmúlt évek hazai transzferárazást érintő legnagyobb jelentőségű és volumenű jogszabály-módosítását hozta. Bár a transzferár-nyilvántartásokat továbbra sem kell az adóhatósághoz benyújtani a társasági adóbevallással egyidejűleg. De egy új kötelezettség terheli majd a kapcsolt vállalkozásokat. A társasági adóbevallás részeként a szokásos piaci ár meghatározásáról adatot kell szolgáltatni. A naptári éves adózóknak ezt már a 2022-ről szóló bevallásban is várhatóan teljesíteni kell majd. Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed majd azokra az ügyletekre is, amelyekről egyébként nem kell transzferár dokumentációt készíteni. A nyilvántartás készítésre vonatkozó értékhatárt megduplázzák. Így évi 100 millió Ft-ra emelik. Az adatszolgáltatás a Tao bevallásban azonban rendkívül részletesre várható. A kapcsolt felek azonosító adatai mellett ügyletenként meg kell majd adni a számviteli nyilvántartásokban rögzített ügyletértéket, az ügylet karakterizációját, a kapcsolódó tevékenységi kódot, az erre vonatkozó szokásos piaci árat vagy ártartományt, stb.

A helyes tartalommal történő adatszolgáltatás minden vállalkozás számára kulcsfontosságú, hiszen elsődleges célja az adóhatósági kockázatelemzés és ellenőrzésre való kiválasztás lesz.

A nyilvántartás készítési, megőrzési kötelezettséggel összefüggő mulasztási bírság több mint duplájára, 2 millióról 5 millió Ft-ra nőtt. Ismételt jogsértés esetében 4 millióról 10 millió Ft-ra emelkedett. Ezeket először a 2022. augusztus 27-ét követően kezdődő adóévekben kell alkalmazni. A változó transzferár-szabályok a nyilvántartások szakmai tartalmát is szigorítják. A jövőben az adatbázison alapuló elemzés során általánossá válik az interkvartilis alkalmazásának kötelezettsége. Először a 2022-ben kezdődő adóévre. Valamint a transzferár kiigazításra vonatkozó új rendelkezések értelmében, amennyiben a vizsgált kapcsolt ügyletben az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül helyezkedik el, főszabályként a mediánra kell a transzferár kiigazítást elvégezni. Kivéve, ha a kapcsolt vállalkozás igazolja, hogy a tartományon belül egy, a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek.

Munka törvénykönyve változások itt.