2024. április 1-je sok változást hozott idén a pénzügyek területén. Érdemes ezekről tudni, érdemes ezekre odafigyelni.
Az egyik legfontosabb, hogy itt a kötelező fizetési kérelem, a másik, hogy véget ért a lakásbiztosítási kampány, a harmadik, hogy kivezetnek két kamatstopot, csökken a lakossági állampapírok kamata és végül, sok banknál pedig emelkednek a díjak. Ugye, hogy mozgalmas a pénzügyek területe?
Az azonnali fizetési rendszeren belül április 1-jétől minden bank számára kötelező a bankszámlát vezető ügyfelek számára érkező fizetési kérelmek fogadása. A magánszemélyeknek a fizetési kérelmek elfogadásával történő átutaláskor nem kell tranzakciós illetéket fizetni. A fizetési kérelmek küldésének biztosítása nem lesz kötelező. Ilyen kérelmet indíthatnak magánszemélyek és cégek is, ha a bankjuknál ez a szolgáltatás elérhető. De a közműcégek, hatóságok is bevezethetik és ezzel akár kiválthatóvá válhat a sárga csekk.
A fizetési kérelem alapesetben 60 napig lehet kiegyenlíteni. De, ha valaki ilyet kapott, dönthet úgy is, hogy nem fizeti ki, vagy más összeget fizet, mint ami a kérelemben szerepel. Például nem kell elfogadni a villanyszámláról érkező kérelmet, ha az ügyfél más módon, bankkártyával, csoportos beszedéssel vagy sárga csekken fizeti a számlát. Hasznos lehet még akkor is, ha valaki másoktól szeretne egy pontos összeget beszedni.
Április elsejétől megszűnt a banki betétekre előírt kamatsapka.
Ez a rendelkezés a magánszemélyek nagyobb összegű, valamint a vállalatok, intézményi befektetők betétjeire adható maximális kamatot korlátozta eddig. A kormány 2022 őszén vezette be a kamatstopot a betétekre, miután a jegybank irányadó kamata 18 százalékra emelkedett, és kiderült, hogy sokan trükköznek ezzel. 2022. november 22-étől egyes intézményi befektetők, pénztárak, lakástakarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek (majd 2023 végétől a vállalkozások) nem kaphattak a kereskedelmi bankoknál elhelyezett, látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű, betétjeik után a 3 hónapos diszkontkincstárjegy (dkj) aktuális aukciós átlaghozamánál magasabb kamatot. A legutóbbi 3 hónapos aukciós dkj-átlaghozam 6,59 százalékos volt, áprilistól tehát a bankok ennél magasabb betéti kamatot is adhatnak az ügyfeleiknek, akár a jegybanki alapkamatnak megfelelőt is, ami most 8,25 százalékos.
Megszűnt a kkv-hitelekre tavalyelőtt bevezetett kamatstop.
A kis- és középvállalkozások változó kamatozású kölcsöneinél alkalmazott referenciakamat mértéke a 2022. június 28. napján érvényes, szerződésben meghatározott referenciakamatnál nem lehetett magasabb. Ezek az értékek az egyhavi BUBOR-nál 8,25 százalékra csökkentek, a 3 havi 7,83, a 6 havi 7,58 a 12 havi pedig 7,22 százalékos. Így az egészen rövid kamatperiódusú hitelt felvevő vállalkozások átmenetileg tapasztalhatnak törlesztőrészlet-növekedést. De, ha az elemzői várakozásoknak megfelelően folytatódik a jegybanki kamatcsökkentés, ez néhány hónap alatt akár el is tűnhet. A cégek többségénél viszont már nem fog nőni a kamat, ezért vált a kamatstop okafogyottá.
Hivatalosan március 31-ig tartott (de a Húsvét miatt április 2. volt) az első lakásbiztosítási kampány, amely során bárki, akinek lakossági vagyonbiztosítása van, felmondhatta évfordulón kívül is biztosítását.
Csökken egyes lakossági állampapírok kamata
A kisbefektetők szomorkodhattak, mert két lakossági állampapír kamata is csökkent. Az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) a korábbi 6,5 százalék helyett már csak 6 százalékos kamatot fog fizetni. A postákon kapható Kincstári Takarékjegy (KTJ) kamatát is mérsékelte az Államadósság Kezelő Központ, ebből a kétéves kamata továbbra is 6,75 százalékos lesz, de az egyévesnél 6,5-ről 6 százalékra megy le a kamat.
A pénzügyek tekintetében az is rossz hír, hogy sok banknál emelkedtek április 1-jétől a bankszámlavezetési költségek. Vannak olyan hitelintézetek, amelyek már a márciusi kondíciós listákban érvényesítették az áremeléseket, míg mások áprilistól. Nem automatikus az emelés. A bankok a díjaikat a tavalyi átlagos infláció mértékével is megemelhetik, ami 17,6 százalékos volt.
Az OTP például az elektronikus tranzakciók esetében nem érvényesítette ezt a díjemelést, 10 százalék alatti mértékben drágított. A többi díját viszont az inflációval azonos mértékben emelte meg. A CIB Bank több ügyfelénél egyáltalán nem emelkedtek a díjak, másoknál pedig kisebb mértékben, mint az infláció.
