2024. január 1-jétől változik a fogyasztóvédelmi törvény, amelynek célja, hogy gyorsabbá és szélesebb körben elérhetővé váljon a fogyasztóvédelmi jogvitáknál a békéltetés, azaz a peren kívüli ingyenes vitarendezés.
A békéltetés a kamarák alá tartozik majd továbbra is, így akiknek fogyasztóként panaszunk van egy vállalkozásra a költséges és hosszadalmas bírósági eljárás helyett a díjmentes és gyors békéltetési testülethez folyamodhatnak. Ennek eredménye lehet az is, hogy:
- elutasítják a fogyasztói panaszt, ha az nem megalapozott,
- megalapozottnak tartott panasz esetében születhet egyezség a fogyasztó és a vállalkozás között a rendezéséről,
- egyezség hiányában ajánlást vagy, ez az új 2024-től, kötelezést adhat ki a testület.
200 ezer forint alatti igénynél kötelező érvényű határozatot hoznak a békéltető testületek. Tehetik majd mindezt az alávetési nyilatkozat nélkül is, ha a fogyasztói kérelem megalapozott és
az érvényesíteni kívánt kárigény nem haladja meg a 200 ezer forintot. Amennyiben a vállalkozás nem teljesíti a határozatot, a fogyasztó kérheti a bíróságtól, hogy a kötelezést végrehajtási záradékkal lássák el. Így végrehajtási eljárást kezdeményezhet a fogyasztó a vállalkozással szemben a teljesítésére. Mert a kötelezést tartalmazó határozat egy azonnal végrehajtható határozat.
A békéltető testület azt várja ettől, hogy nő az eljárások szerepe és jelentősége, és a vállalkozásoknak az eddigiekhez képest még inkább érdekében áll majd, hogy a békéltető eljárásokon megjelenjenek és a fogyasztó megalapozott igénye esetén egyezséget kössenek. Mivel a 200 ezer forintos összeghatárt a fogyasztóvédelmi törvény határozza meg, ha a fogyasztó igénye ennél magasabb és megalapozott, januártól akkor is csak ajánlást tartalmazó határozatot kaphat, ha a vállalkozás nem tesz alávetési nyilatkozatot. Ennek végrehajtása továbbra sem lesz kötelező, és amennyiben a vállalkozás az ajánlásban foglaltakat nem teljesíti, annak végrehajtását sem lehet kezdeményezni. Ha van alávetési nyilatkozat, akkor a megalapozottnak talált panaszok esetében a teljesítés megtagadásának jogkövetkezménye nem csak annyi lesz, hogy a vállalkozás felkerül egy „ajánlást nem teljesítő vállalkozások” nevű feketelistára. 2024. január 1-jétől a 200 ezer forint összeghatár feletti megalapozott kérelmeknél alávetés mellett kiadható lesz a kötelezést tartalmazó határozat.
Új szabály, hogy 2024-től fő szabály szerint online járnak el a békéltető testületek
Ez pedig azzal jár, hogy a vállalkozásoknak biztosítania kell a meghallgatásokon az online részvételt. Így, a remények szerint, költség- és időkímélőbbé lesz a békéltető eljárás. 2024 januárjától személyes meghallgatást csak akkor tartanak, ha azt a fogyasztó kérelmében, vagy az eljárás megindítása előtti nyilatkoztatáskor kéri. Az is változás, hogy jövőre a jelenlegi 20 testület helyett 8 regionális békéltető testületi központ lesz. Bár az egyes vármegyeszékhelyeken sor kerülhet személyes meghallgatásra a fogyasztó választása szerint, bővülnek a személyes meghallgatási helyek a nem vármegyeszékhely jogú városokban. (20 helyett 27 helyen lesz biztosított a személyes meghallgatás).
Panasz esetén a kötelezést tartalmazó határozatban általában a kézbesítését követően tizenöt napos határidőt kap a vállalkozás a teljesítésre. Januártól, ha a vállalkozás 15 napon belül nem teljesíti a kötelezést, a fogyasztó már a 16. napon kérheti, hogy a bíróság végrehajtási záradékot tegyen a határozatra. Ha lejárt a határidő, a költséggel járó végrehajtást a panaszosnak kell kérelmeznie, ezt a végrehajtást kérő megelőlegezi aztán az adós viseli. Ez vonatkozik a békéltetésben kiadott, végre nem hajtott kötelezésre indított végrehajtásra is.
